A tanulókat érő környezeti hatások/ Az iskola

Nagy szerepe van az iskolának a szellemi adottságok és a személyiség kibontakoztatásában. Ahogy Czeizel Endre megfogalmazza: „ …minden érték forrása bennünk van, de ennek kibontakozását, megvalósulását gondos és szakszerű bábáskodással lehet és kell segíteni”.

Az iskolában átélt élmények minősége döntő különbségeket eredményezhet a tanulmányi előmenetelben. A különbségek oka az iskolai környezetbenrejlik, ezek közül a legfontosabbak:

  • a tanulásra helyezett hangsúly;
  • tanári viselkedés;
  • jutalmazás és büntetés;
  • a tanulók környezete.

Azonban a fenti tényezők egymással kölcsönhatásban hozzák létre az iskolai légkört, a pozitív légkört a tanároknak és a diákoknak együttesen kell kialakítaniuk.[1]

A tanuló iskolához való viszonyáthárom fő kategóriába sorolhatjuk be:

  • Pozitív:akik szeretik az iskolát, mert a három alapvető tényező az iskola, a diákok és a szülők dinamikus egyensúlyban vannak, és ezt a tanuló pozitív élményként éli át.
  • Negatívviszony: az ide tartozók minden iskolai vonatkozású kérdésben ellenérzésüknek adnak kifejezést.
  • Két tényezősviszony: azokra jellemző, akikben a kedvező és kedvezőtlen élmények legalább egy ideig eldöntetlenül állandósulnak, megoldatlannak tűnő konfliktusaik az iskolai életnek csak egy-egy területére terjednek ki, de ez is zavaróan hat személyiségükre.

Az iskolához való viszony kialakulásában nagy szerepet játszik a szülőknek az iskolához való viszonya ill. az iskoláról alkotott véleménye. Ha a szülő pozitívan viszonyul mind az iskolához, mind a tanárhoz, akkor a gyerek is szívesebben jár az iskolába. A másik fontos meghatározója a jó légkörnek a pedagógus, aki elfogadja a gyereket és segít, hogy jó teljesítményt nyújthasson. Ezeken túl elengedhetetlen a jó közösség, ahová a tanuló szívesen megy, mivel ez ösztönzően hat a tanulásra is.

A tanárnak figyelembe kell venni a tanuló egyéni törekvéseit, biztosítani kell, hogy elérhesse kitűzött céljait és ezáltal minél több sikert élhessen meg, azonban a tanulónak a közösség tevékenységében is részt kell vennie.

A diákok azt tanulják szívesen, amiben jól haladnak, aminek gyakorlásában örömüket lelik és aminek értelmét látják. Akkor érnek el jó teljesítményt, ha a kudarctól való félelmük kisebb, mint a teljesítményre irányuló ösztönzés, vagyis, ha a feladat vállalása, teljesítése előli kitérés nagyobb kudarcot jelent a számára, mint egy esetleges sikertelenség a feladat végzése során.

A diákok környezetében lévők véleménye alapján kialakítja saját magáról, saját értékéről alkotott képét, ami a továbbiakban motiváló hatású lehet. A családi hatások mellett a kortársak, barátok referenciális szerepe is igen fontos a gyerek énképének alakulásában. Wander és Zanden szerint a kortárs csoportok hatása :

  • elősegíti a szülőkről való leválást;
  • a hasonló korúak csoportjában sajátíthatók el a kölcsönösség, a versengés és együttműködés gyakorlati szabályai;
  • felnőttek társaságában a gyerek társas pozíciója marginális;
  • a kortárs csoportok az ifjúsági kultúra hordozói.

Sajnos általános jelenség, hogy az iskolák ma nem képesek megfelelő terepet biztosítani a tizenévesek önértékelésének bizonyítására, mivel a tantárgyakban kitűnni nem jelent igazán nagy kihívást számukra, ez azért probléma, mert máshol nem igazán van lehetőségük megmutatni képességeiket (legfeljebb sportban és a zenében, de ez csak az igazán tehetségeseknek adatik meg). A jó tanulókat a társaik nemhogy irigyelnék inkább strébernek tartják, kinevetik őket.

A diákok közti barátság egyik fő meghatározója a térbeli közelség, többnyire olyanokat választanak barátnak, akik hasonlítanak rájuk. Az iskolai osztály mesterségesen létrehozott, formális csoport, a formális vezető pedig az osztályfőnök. Ezen belül kapcsolatok, barátságok, szerepek alakulnak ki, mindenki egy többé-kevésbé állandó helyet foglal el, melynek bizonyos értéke van az osztályon belül. Azok a diákok, akik számára az iskola nem jelenti azt a közeget, amely kielégíti bizonyos szociális kapcsolatok iránti igényüket, már nem fognak olyan erősen kötődni, így nehezebb elérni, hogy betartsák a szabályokat, normákat. Számukra a csoportból való kizárás sem olyan fenyegető, mert nem sokat veszítenek ezzel a lépéssel.

Alami Enikő

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük