Az elmúlt két évtizedben intézményrendszerében és tartalmában is folyamatosan változott a szakképzés. Szakképzési reformok követték egymást, melyeknek során többször változott a képzési tartalom és követelményrendszer, a szakmaszerkezet, a szakképzési évfolyamok száma, a szakképzés intézményrendszerének neve, szervezeti struktúrája. A dolgozat témája a 2016 szeptember 1-től napjainkig hatályos iskolarendszerű szakképzés szerkezetének és legfőbb szabályzóinak bemutatása, amelyek meghatározzák a jelen szakképzési rendszer működését.
Szakképzési dokumentumok
Az iskolarendszerű szakképzés legfontosabb szakképzési és köznevelési törvény által meghatározott dokumentumai az Országos Képzési Jegyzék, a szakmai kerettantervek és a Szakma és Vizsgakövetelmények. Ezek a dokumentumok határozzák meg az iskolarendszerű szakképzésben oktatható szakmák nevét, számát, tananyagtaralmát, képzési idejét, a képzés bemeneti és vizsgafeltételeit. Ezeknek a dokumentumoknak az előírásait figyelembe véve tudják a szakképző intézmények az iskolarendszerű képzéseiket megszervezni.
Szakképzési dokumentumok
Az iskolarendszerű szakképzés legfontosabb szakképzési és köznevelési törvény által meghatározott dokumentumai az Országos Képzési Jegyzék, a szakmai kerettantervek és a Szakma és Vizsgakövetelmények. Ezek a dokumentumok határozzák meg az iskolarendszerű szakképzésben oktatható szakmák nevét, számát, tananyagtaralmát, képzési idejét, a képzés bemeneti és vizsgafeltételeit. Ezeknek a dokumentumoknak az előírásait figyelembe véve tudják a szakképző intézmények az iskolarendszerű képzéseiket megszervezni.
Az Országos Képzési Jegyzék
Az Országos Képzési Jegyzék az 1993-as bevezetése óta a szakképzés egyik legfontosabb dokumentuma. Jelentősége abban áll, hogy az OKJ egységes keretrendszerben tartalmazza az állam által elismert iskolarendszerben és iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető szakképzéseket, rész-szakképesítéseket, szakképzés-ráépüléseket. Az OKJ több, mint egy szakképzési lista, hiszen a szakképesítés megnevezésén kívül tartalmazza a:
- szakképesítésszintjét
- a tanulmányi területszámát
- a tanulmányi területen belül a szakképzéssorszámát
- a szakmacsoportszámát
- az ágazati besorolást
- iskolai rendszerben oktatható szakképesítések évfolyamainakszámát
- felnőttképzésben oktatható szakképesítések képzési idejénekóraszámát
- a képzésmunkarendjét
- a szakképzés szintjét a Magyar KépesítésiKeretrendszerben
- az adott szakképesítésért felelős minisztermegnevezését
- Azoknak a minisztériumoknak a megnevezését, amelyek az adott szakképesítéshez kapcsolódó rendeletek kiadásáért.
A felsorolásból látható, hogy az OKJ nagyon sok olyan információt tartalmaz a szakképesítésekről, amit a szakképzés összes szereplője számára fontos információ. Az egyik legfontosabb adat a szakképesítés OKJ számában szereplő képzési szintet jelentő szám,ugyanis ez a szám utal a képesítés szintjére,illetve,hogy a képzés megkezdéséhez milyen szintű iskolai végzettség az előírás:
21-es képesítési szint: Nem igényel iskolai végzettséget. Az alapfokú rész-szakképesítések szintje.
31-es képesítési szint: Alapfokú iskolai végzettséghez kötött alsó-középfokú rész- szakképesítések
32 -es képesítési szint: Alapfokú iskolai végzettséghez, vagy a Szakmai és Vizsgakövetelményekben meghatározott bemeneti kompetenciákhoz kötött alsó-középfokú szakképesítések
33-as s képesítési szint: 32-képzési szintre épülő alsó-középfokú szakképesítésráépülés.
34-es képesítési szint: Alapfokú iskolai végzetséghez kötött középfokú, jellemzően iskolarendszerben megszerezhetőszakképesítés.
35-ös képesítési szint. 34-es képesítési szintű szakképesítésre épülő szakképesítésráépülés.
51-es képesítési szint: Érettségi végzettséghez kötött iskolarendszeren kívül megszerezhető felső középfokú szakképesítés.
51-es képesítési szint: Érettségi végzettséghez kötött elsősorban iskolarendszeren kívül megszerezhető felső középfokú szakképesítés.
54-es képesítési szint: Érettségi végzettséghez kötött elsősorban iskolarendszerbenmegszerezhető emeltszintűszakképesítés.
55-ös képesítési szint: 54-es képesítéshez kötött elsősorban iskolarendszerben megszerezhető emeltszintűszakképesítés-ráépülés.
62-es képesítési szint: Felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés.
Az OKJ 1993-as bevezetése óta több mint két tucat módosításon, aktualizáláson esett át. A jelenleg hatályos OKJ rendszert 2020. szeptember 1-el hatályba lépő új rendelet fogja módosítani, amely drasztikusan lecsökkenti az OKJ-ban szereplő szakmák számát. A 2019. szeptember 30-án kiadott kormányrendelet az OKJ-ban szereplő szakképesítéseket két csoportra bontja. Az első csoportba azok a 34-es és 54-es képesítési szintű szakképesítések tartoznak,amelyeketcsakéskizárólagiskolarendszerbenlehetmajdképezni.AzOKJmásodik részében található meg minden olyan szakképesítés, rész-szakképesítés, amelyet ezentúl kizárólag csak felnőttképzésben lehetoktatni.
Szakképzési kerettantervek
A szakképzési kerettanterv tartalmazza az adott szakmai képzés részletes tananyagtartalmát, a szakképzési évfolyamok számát, az évfolyamokban oktatni szükséges tantárgyak neveit, óraszámát, illetve az összefüggő szakmai gyakorlat időkeretét, tartalmát. A kerettanterv az iskolarendszerű szakképzésben döntő fontossággal bír, mert a szakképző iskolák atartalmának segítségével tudják elkészíteni az oktatott képzéseik helyi tanterveit, a tantárgyfelosztást, amelyek előírt dokumentumok, a tanév elindításának kötelezően előírt szabályzói. Ezek hiányában az intézmény működése nem felel meg a köznevelési törvényelőírásainak.
Szakma és Vizsgakövetelmény
A Szakma és Vizsgakövetelmény egy adott képzés kimeneti követelményeinek fő dokumentuma. A kerettantervtől eltérően nem a tananyagtartalmi követelményekre, hanem a bemeneti és vizsgakövetelményekre fokuszál.
A Szakma és Vizsgakövetelmény tartalmazza:
- A szakképesítés megnevezését, azonosítószámát
- Iskolarendszerben a szakmai évfolyamok számát, felnőttképzésben a képzésóraszámát
- Az iskolai előképzettséget, a képzés megkezdésénekfeltételeit.
- Egészségügyi és pályaalkalmasságikövetelményeket.
- A szakmai képzés elmélet, gyakorlatarányát.
- Az összefüggő szakmai gyakorlatidőtartamát.
- A képesítéssel betölthető munkakörök FEORszámát.
- Felnőttképzésben a modulzáró vizsgaelőírásait.
- A vizsgatevékenységek megnevezését (írásbeli, szóbeli, gyakorlati,interaktiv)
- Az egyes vizsgatevékenységhez tartozó feladatokat, A vizsgafeladatok időtartamát ésa vizsgafeladat értékelésisúlyarányát.
A szakképzés intézményei
A köznevelési törvény és a szakképzési törvény előírásai alapján iskolarendszerű szakképzés csak az alábbi intézménytípusokban folytatható:
- szakgimnázium
- szakközépiskola
- szakiskola
- többcélú intézmény (TISZK, Szakképzésicentrum)
Szakképzési centrum
A szakképzési törvény 2015-ös módosítása alapján 2016 szeptember 1-én az eddig Térségi Integrált szakképző Központok (TISZK) helyett a nemzetgazdasági miniszter Szakképzési Centrumok létrehozását rendelte el. A rendelet megyénként három, a fővárosban tíz költségvetési szervként működő Szakképzési Centrum létrehozását engedélyezte. A törvényi előírások alapján negyvennégy Szakképzési Centrum jött létre, amelynek fenntartói kötelezettségét jelenleg a 2018-ban létrejött Innovációs és Technológiai Minisztérium látja el. A Szakképzési Centrumok az Alapító Okirat és a Szervezeti és Működési szabályzat előírásai szerint működnek. A centrumok élén a főigazgató áll. A rendszerben a centrum, mint főigazgatóság üzemel a betagozódott iskolák tagintézményként,vagy telephelyként működnek. A tagintézmények vezetését a tagintézmény-vezető látja el. A Szakképzési Centrumok jelenleg az iskolarendszerű szakképzés elsődleges intézményei.
Agrár-szakképző Iskolák
Az Agrárminisztérium felelősségi körébe tartozó szakképzések oktatása elsődlegesen a minisztérium által fenntartott három agrár-szakképző központ és a negyvennégy önállóan működő szakképző intézményben történik. Az Agrárminisztérium által fenntartott három TISZK rendszerű központ felépítése és működése hasonló a Szakképzési Centrumok működéséhez. A minisztérium a közeljövőben az általa fenntartott szakképző iskolákat is centrumokba kívánja tömöríteni. Ez irányú jogszabályi és egyéb előkészületek jelenleg is folyamatban vannak.
A Honvédelmi Minisztérium fenntartású iskolák
A Honvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozó szakképzéseket oktató szakképző iskolák a minisztérium fenntartásában működnek. Az HM által fenntartott iskolák Térségi Integrált Szakképző Központ keretében történő működését a szakképzési törvény nem írja elő.
Az iskolarendszerű szakképzés szintjei
Szakgimnázium
A szakgimnáziumi oktató nevelő munka célja, hogy ebben a képzési típusban tanuló diákok olyan szintű általános műveltségre és szakmai ismeretekre tegyenek szert, ami elősegíti az érettségi és a szakmai vizsga követelményeinek sikeres teljesítését, illetve hozzájárul ahhoz, hogy a diákok a későbbi felsőfokú tanulmányaik során felmerülő kihívásoknak meg tudjanak felelni. A szakgimnáziumi képzési rendszerben a képzés 4+1 éves. 9-12. évfolyamon a kerettantervekben meghatározott érettségire felkészítő közismereti képzés és ágazati szakmai érettségi képzés történik. A diákok négyközismereti tantárgyból (matematika, magyarnyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv) és ágazati szakmai tantárgyból tesznek emelt, vagy középszintű érettségit. A 13. évfolyamon márnincsenek közismereti tantárgyak, a képzés az adott OKJ-s szakmai kerettanterve és a Szakma és Vizsgakövetelménye szerint valósul meg. A 13. évfolyamon a képzés szakmai vizsgakötelezettséggel zárul, amelynek sikeres teljesítése esetén szakirányú technikusi képesítés szerezhető. Amennyiben egy tanuló gimnáziumi, vagy nem az adott ágazati szakmai érettségivel rendelkezik és szeretne technikusi képesítést szerezni, lehetősége van bekapcsolódni a képzésbe, de neki a 1 szakmai évfolyam helyett 2 szakmai évfolyamot kell teljesítenie és csak azután tehet szakmai vizsgát. Az 5/2018 ITM rendelet és a 15/2018 AM rendelet alapján a szakgimnáziumi képzésben bevezetésre került a mellékszakképesítések rendszere. Amellékszakképesítések bevezetésének a célja az volt, hogy a szakgimnáziumi képzési formában tanuló diákok a 12. érettségi évfolyam végén a fő szakképesítéssel összefüggő valamilyen rész, vagy egyéb szakképesítést szerezzenek, így ha az érettségi után a 13. évfolyamban nem folytatják technikusi tanulmányaikat, akkor is rendelkezzenek valamilyen szakképesítéssel. A mellékszakképesítés tantárgyait a diákok a 11. évfolyamtól tanulhatják és a szakmai vizsga teljesítésére a 12. évfolyam első féléve után a februári időszakban van lehetőség. A mellékszakképesítés megszerzése szabadon választott, nem kötelező érvényű a diákok számára. A képzésben tanuló diákok a 10. évfolyamban, az adott év áprilisig nyilatkoznak az iskola felé, hogy szeretnének-e a 12. évfolyamban mellékszakképesítést szerezni. Azoknak a diákoknak, akik nem élnek a lehetőséggel az iskola a helyi tantervében meghatározottak szerint kell a felszabadult óraszámokat teljesíteni. A szakgimnáziumi képzésre beiratkozott tanulók képzési lehetőségeit az 1. ábraszemlélteti.
Szakközépiskola
A szakközépiskolának minősül minden olyan intézmény, amely iskolarendszerben kizárólag szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatást folytat. Az adott intézménytípusban kizárólag az Országos Képzési Rendszerben meghatározott fő szakképesítés kerettanterve és Szakma és Vizsgakövetelménye alapján történhet szakmai képzés. A szakközépiskolai képzéshez tartozó közismereti tananyagtartalom oktatása a közismereti kerettanterv előírásai alapján folyhat. Iskolarendszerű szakközépiskolai képzésben részszakképesítés nem oktatható, kivételt képeznek a szakképzési HÍD programok, ahol speciális tantervek alapján történik a képzés,amelybe beletartozik egy adott szakmarésszakképesítésének az oktatása is. A szakközépiskolai képzés ötévfolyamból áll. A képzésbe való belépés feltétele az alapfokú iskolai végzettség. Az egyes szakképesítések Szakma és Vizsgakövetelményei egyéb egészségügyi, illetve pályaalkalmassági követelményeket is meghatározhatnak. Az első három évfolyamon az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, illetve közismereti képzés valósul meg. A szakmai elméleti és gyakorlati tananyagtartalmat az adott szakma szakmai kerettanterve határozza meg, a közismereti képzést pedig minden szakképzésre közösen érvényes közismereti kerettantervek alapján kell megszervezni. A 9. évfolyamban a szakmai gyakorlati oktatást csak tanüzemben, vagy tanműhelyben lehet megszervezni és a tanulóknak márciusi-áprilisi időszakban megszervezett szintvizsgán kell részt venniük. A sikeres szintvizsga teljesítése után köthetnek tanulószerződést a gyakorlatot biztosító gazdálkodó szervezetekkel. A harmadik év végén a diákok az adott Szakma és Vizsgakövetelmény előírásai alapján négyfős vizsgabizottság előtt szakmai vizsgát tesznek. A szakmai vizsgát sikeresen teljesítő diákok szakmaibizonyítványt kapnak, amellyel jogosulttá válnak az adott szakmában elhelyezkedni, vagy a szakközépiskolai képzés negyedik-ötödik évfolyamában szervezett érettségire felkészítő képzésen részt venni. Ez a lehetőség a korábbi három évfolyamos szakmunkásképzésben részt vevő és sikeres vizsgát tevő tanulók esetében is megvolt, de itt már a diáknak nem kell újra az érettségit adó képzésre beiratkoznia. A tanulói jogviszony folyamatos, nem szűnik meg a sikeres szakmai vizsgával,folytatólagosan érvényes a két éves érettségi képzésre is. A tanuló a sikeres szakmai vizsga végén lehetősége van arra, hogy befejezi tanulmányait és a szakmai képesítésének birtokában kilép a munka világába. A két éves érettségire felkészítő évfolyamon tovább tanuló diákoknak már csak közismereti és testnevelés tantárgyaik vannak, amelyek oktatásának az elsődleges célja az érettségire való felkészítés. Az ötödik évfolyam végén a diákok a négy közismereti tantárgyból(matematika, magyar-nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv) érettségi vizsgát tehetnek. Az ötödik érettségi tárgynak pedig a szakmai végzetségük kerül beszámításra. Az érettségi vizsga követelményei megfelelnek a gimnáziumi, vagy a szakgimnáziumi érettségi vizsgakövetelményekkel, hiszen az így megszerzett érettségi azokkal egyenértékű végzettségnek számít. Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele ennél a képzési típusnál is az ötven órás közösségi szolgálat teljesítése.
A sikeres érettségi vizsgát tett diákoknak lehetősége van bármelyik felsőfokú képzésre jelentkezni, vagy érettségire épülő 54-es típusú OKJ-s technikus képzésre beiratkozni. Ebben az esetben a képzés egy év helyett kettő évre módosul. Amennyiben egy 9. szakközépiskolai képzésbe beiratkozott diáka képzésiutak által biztosított lehetőségeket kihasználja,akkor nyolc évet tölt el a szakképzési rendszeren belül és a nyolcadik év végén a középfokú szakképzésben megszerezhető legmagasabb, szaktechnikusi végzettséggel fejezheti be tanulmányait. (2.ábra).
Szakiskola
Szakiskolában együtthaladásra korlátozottan alkalmas, vagy képtelen, sajátos nevelési igényű tanulók szakmai elméleti, illetve gyakorlati oktatása folyik. A szakiskolai képzésben a szakképzések oktatása az adott képzéshez tartozó speciális kerettantervek alapján történik. A szakképzésiévfolyamokszámátazadottszakképesítéskerettantervehatározzameg.Atanulók szakmai és közismereti a kerettanterv és a szakma Vizsgakövetelményének előírásainak teljesítése után szakmai vizsgabizottság előtt szakmai vizsgát tesznek, melynek sikeres teljesítése után szakmai végzettséget adó bizonyítványt szereznek.
Szakképzési Híd program
A szakképzési HÍD programok olyan 15. életévét betöltött, de a 23. életévét még el nem ért diákok számára nyújt tanulási lehetőséget,akik legalább 6 befejezett általános iskolai osztállyal rendelkeznek. A szakképzési HÍD programban a képzés 2 tanítási év, amelynek során a szakképzési HÍD programra vonatkozó speciális közismereti kerettanterv és egy adott, 31-es szintű OKJ-s képzés szakmai kerettanterve alapján történik az oktatás. A második évfolyam végén a kerettantervek által előírt követelményeket teljesítő tanulók szakmai vizsgát tehetnek. A szakképzési HÍD programban közreműködő, a képzést szervező intézményeket az általuk fenntartott intézmények vonatkozásában a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter jelöliki.
Szakmai gyakorlati képzés
Aziskolarendszerűszakképzésben(szakgimnázium,szakközépiskolaésszakiskola)aszakmai gyakorlati képzést a szakképzési és a köznevelési törvény előírásai alapján kell megszervezni. A tanulói csoport létszámok tekintetében a köznevelési törvény előírásait kell figyelembe venni. A iskolarendszerben a gyakorlati képzés a szakképzési kerettantervben meghatározott óraszámok keretéig csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető. Ettől eltérni csak az igazolt gyakorlati hiányzások pótlásának elrendelése esetén lehet. Nem lehet szakmai gyakorlatot szervezni az évközi, őszi, téli, tavaszi szünetekben. Kivételt képez a gyakorlati hiányzások pótlása. A szakközépiskola és szakiskola 9. évfolyamának szakmai gyakorlati képzését a szakképző iskolában, vagy a gyakorlati képzés szervezésére jogosult gazdálkodó szervezet kizárólagosan oktatási célt szolgáló tanüzemében lehet megtartani. Az összefüggő szakmai gyakorlatot a képzési kerettanterv és a Szakma és Vizsgakövetelmény előírásait figyelembe véve tanév szorgalmi időszakának vége után a nyári szünetben kell megszervezni. Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát a képzési kerettanterv tartalmazza. A szakmai képzést úgy kell megszervezni, hogy az elméleti és a gyakorlati képzés heti ciklusokban váltsák egymást. Egy gyakorlati óra 60 percből áll. Kiskorú tanulók esetében a napi gyakorlati óraszám a szüneteket is beleszámítva maximum 7 óra lehet.
Nagykorú tanulók esetében ez azóraszám maximum 8 órára emelkedik. A szakmai gyakorlatok legkorábbi kezdő időpontja reggel 6 óra és este 22 óráig a gyakorlatnak be kell fejeződnie. A tanulónak a gyakorlati nap befejező időpontja és a következő gyakorlati nap kezdő időpontja között legalább 16 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A Szintvizsgával rendelkező tanuló gazdálkodó szervezetnél szervezett gyakorlaton csak érvényes tanulószerződéssel, vagy együttműködési megállapodás keretében vehet részt.
Tanulószerződés
Gyakorlati képzés céljából tanulószerződés olyan tanulóval köthető, aki iskolai oktatás keretében, iskola rendszerű szakképzésben, magyarországi székhellyel működő köznevelési intézménnyel áll tanulói jogviszonyban. Szakközépiskolai képzés esetében csak olyan tanulóval köthető tanulószerződés, aki rendelkezik az illetékes gazdasági kamara által szervezett szintvizsga tanúsítvánnyal. Szakgimnáziumi képzés esetében olyan 11. vagy 12. évfolyamos tanulóval köthető tanulószerződés, aki az adott szakgimnáziumi képzés mellék- szakképesítésén tanul, és a mellék-szakképesítés évi óraszáma meghaladja a 250 órát. A tanulószerződés hatálya a teljes szakmai képzésre vonatkozik. Tanulószerződés kötésére csak olyan gazdálkodó szervezet, vagy költségvetési szerv jogosult, amelyet az illetékes gazdasági kamara képzőhelyi nyilvántartásba vette és rendelkezik a kamara áltat kiadott képzési engedéllyel. A tanulószerződés a tanuló és a gazdasági szervezet között létrejövő szerződés. A tanulószerződés négy eredeti példányból áll. Egypéldányt a tanuló, egypéldányt a gazdálkodó szervezet, egy példányt az elméleti képzést biztosító iskola és egy példányt az illetékes gazdasági kamara részére kell biztosítani. A tanuló a szakmai képzése során egy érvényes tanulószerződéssel rendelkezhet. A szerződést a megyei illetékes gazdasági kamara öt munkanapon belülellenjegyzi.
A tanulószerződés tartalma
- A szakképzés megnevezését, OKJ számát, a képzésiidőt.
- A tanulószerződés kezdő dátumát és a képzés várható befejezésénekdátumát.
- A gazdálkodó szervezet nevét, székhely, telephely címét, cégadatait, képviselőjének nevét, elérhetőségét.
- A tanuló adatait, lakcímét elérhetőségét.
- Az elméleti képzés biztosító iskolanevét.
- A tanulót a szakképzési törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét, kifizetésének módját.
- A tanulói juttatás emelésének feltételeit.
- A gyakorlati képzőhely garanciavállalását, hogy a tanuló a képzési dokumentumoknak megfelelő szakmai képzését biztonságok körülmények között biztosítja.
- A tanuló kötelezettségvállalását, hogy a szakmai gyakorlat tananyagát képességei szerint elsajátítja, a képzőhely szervezetirendjét, szabályait tiszteletbentartja és betartja a biztonsági, munka és egészségvédelmi előírásokat.
- A teljesítési megbízott nevét, székhely, telephely címét, cégadatait, képviselőjének nevét, elérhetőségét, illetve a tanuló átirányításának időtartamát.
A tanulószerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésekre vonatkozó részei vonatkoznak.
A teljesítési megbízotti szerződés
Az a gazdálkodó szervezet, amely csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik gyakorlatiképzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezettel, amely rendelkezik a hiányzó feltételekkel. A teljesítési megbízotti megállapodás megkötésének a célja, hogy a tanulószerződéssel rendelkező szervezet az általa nem tanítható gyakorlati tananyagot a tanuló a megállapodásban rögzített másik gyakorlati helyen sajátítsa el. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezettel szemben.
A tanulószerződés tanulói juttatásai
A tanulót a szakképzési törvény előírásai szerint pénzbeli és egyéb juttatások illetik meg. A pénzbeli juttatás mértéke a mindenkori minimálbérhez rögzített összeg. Az összeget az adott képzés elmélet, gyakorlat százalékos aránya befolyásolja.
- 80 %-ot elérő gyakorlati arány esetén a minimálbér 15 % ának az az 1,3szorosa
- 70 %-ot elérő gyakorlati arány esetén a minimálbér 15 % ának az az 1,2szerese
- 60 %-ot elérő gyakorlati arány esetén a minimálbér 15 % ának az az 1,1szerese
- 50 %-ot elérő gyakorlati arány esetén a minimálbér 15 % ának az az 1,0szerese
- 40 %-ot elérő gyakorlati arány esetén a minimálbér 15 % ának az az 0,9szerese
Az így kiszámított összeg bruttó járandóság, amelyből a kötelezően levont 17 %-os egészségügyi és nyugdíj adó után alakul ki a tanuló nettó juttatása.
A tanulószerződés pénzbeli juttatásai mellet egyéb nem pénzbeli juttatások is megilletik a tanulót.
- étkezési hozzájárulás
- munkaruha, munkaeszköz hozzájárulás
- utazási hozzájárulás
A tanulószerződés megszűnésének, megszüntetésének lehetőségei
- A tanulószerződés megszűnik sikeres vizsga esetén. A komplex szakmai vizsga utolsó napján.
- A tanuló tanulói jogviszonyának megszűnésekor
- A tanulókérésére
- Közösmegegyezéssel
- Felmondással (a gazdálkodási szervezet a felmondás okait indokolniköteles)
- Azonnali hatályú felmondással (a gazdálkodási szervezet a felmondás okait indokolni köteles)
Együttműködési megállapodás
Az együttműködési megállapodás a szakképzős iskola és gyakorlati képzést folytató szervezet között jön létre. A megállapodás célja a szakmai képzésben résztvevő tanulók meghatározott ideig történő gyakorlati képzése. Együttműködési megállapodást csak abban az esetben lehet kötni, ha:
- Az együttműködési megállapodásban rögzített képzési idő a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb.
- A gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg.
- A gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzésfeltételeivel.
- A tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nemköthető.
Az együttműködési megállapodás tartalma
Az együttműködési megállapodás tartalmazza:
- A megállapodást kötő szervezetek nevét, székhely-telephely címét, cégadatait, képviselőinek nevét, elérhetőségét. A szakképző iskola OMazonosítóját,
- A gyakorlati képzésben résztvevő tanulók szakképesítésenkénti és évfolyamonkénti létszámát.
- A gyakorlati képzés időtartamát a képzés egészére vetített százalékos arányát tanévenkénti lebontásban.
- A megállapodásban érintett felek feladatait és kötelezettségeit a képzéssel
- A tanulók szakképzési törvény szerint megillető juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának költségviselőjét.
- Az együttműködési megállapodást kötő felek között a gyakorlati képzési költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját.
- A gyakorlati képzés egyes szakaszaiban hol valósul meg a képzés. A képzés során ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről.
A szakmai vizsgáztatás rendje
A szintvizsga
Annak mérésére, hogy a 9. évfolyamban tanuló szakközépiskolás diákok elsajátították mindazokat a szakmai kompetenciákat, amelyek szükségesek a gazdálkodási szervezet keretében szervezett gyakorlati feladatok végrehajtásához az illetékes kamara szintvizsgát szervez. Szintvizsgát annak a szakközépiskolai képzésben résztvevő tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben, és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. Szintvizsga érdemjegye nem számít bele az évvégi érdemjegybe. Sikeres vizsga esetén a tanuló jogosulttá válik tanulószerződés kötésére.
A szintvizsgára való felkészítés kizárólag szakiskolai tanüzemben, tanműhelyben, vagy gazdálkodási szervezet kizárólagosan oktatási célt szolgáló tanüzemében kerülhet sor. A szintvizsga követelményét a szakmai kerettanterv alapján az illetékes gazdasági kamara dolgozza ki. A szintvizsga követelményekről minden szakközépiskolai képzésben felvett tanulót tájékoztatni kell. A követelményeket a gazdasági kamara honlapján is nyilvánosságra kell hozni. Szintvizsga a 9. évfolyam tanítási évében február első napjától, április utolsó napjáig bezáró időszakban kell megszervezni.
Komplex szakmai vizsga
A komplex szakmai vizsga a Szakmai és Vizsgakövetelményekben előírt, egységes keretek közöttmérimindazokataképzésikerettantervbenmeghatározottszakmaielméletiésgyakorlati ismereteket, amelyeket a képzésben résztvevő tanulóknak a teljes képzés során el kell sajátítaniuk. A szakmai vizsgát a Szakmai és Vizsgakövetelmény és a 315/2013. (VIII. 28.) kormányrendelet előírásai alapján kellmegszervezni.
A komplex szakmai vizsgát szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni. A szakmai vizsgabizottság független testület, amely 4 főből áll. A vizsgabizottság elnöke, kétvizsgabizottsági tag, illetve a képzést folytató intézmény képviselője. A vizsgabizottság elnökét és a két vizsgabizottsági tagot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a megyei Kormányhivatal útján bízza meg a vizsgabizottsági teendők ellátásával. A vizsgabizottság törvényes működéséért a vizsgabizottság elnöke a felelős. A szakmai vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához vagy a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik. Vizsgaelnöki és tagi megbízást csak a szakképzési feladatot ellátó hatóság által vezetett országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgaelnöki és tagi névjegyzéken szereplő vizsgaelnök és vizsgabizottsági tag kaphat. Az intézményi képviselőt a képzést szervező intézmény delegálja a vizsgabizottságba.
A vizsgázó tanulóknak a Szakmai és Vizsgakövetelmények által meghatározott összes vizsgafeladaton legalább elégséges érdemjegyet kell szerezniük. A végső érdemjegy az egyes vizsgafeladatok érdemjegyének súlyozásával alakul ki. A sikeres szakmai vizsgát tett tanulók sorszámozott, a vizsgaszervező intézmény képviselőjének és a vizsga elnökének aláírásával és a vizsgaszervező bélyegzőjével ellátott szakmaibizonyítványt kapnak.Sikertelen vizsga esetén a tanuló törzslapot kap a teljesített vizsgafeladatokról és egy későbbi időpontban megtartott javító vizsgán csak az elégtelenre értékelt vizsgafeladatból kellvizsgáznia.
A Szakképzési rendszer jövőbeni változásai
A magyar kormány a szakképzés munkaerőpiaci igények hatékonyabb kielégítésének céljából a 1168/2019. (III. 28.) Korm. határozatával elfogadta a Szakképzés 4.0 startégiát, amely a 2020/2021-es tanévtől lényeges, strukturális változásokat hoz majd a jelenlegi szakképzési rendszerbe. A dolgozat készítésének időpontjában a változások jelentős része még nem ismerhető, így azokról érdemben beszámolni még nem lehet, de az eddig megosztott információk jelentős átalakításokat feltételeznek.
Irodalomjegyzék:
- Benedek András: A Közoktatás rendszere, Budapest 2019 BME GTK
- 2011. évi. CLXXXVII. törvény a szakképzésről
- 2011évi CLX. törvény a köznevelésről
- Szakképzés 4.0, 2019 ITM
- www.okj.ma.hu
Készítette: Nágl Péter Pál / Közoktatásvezető