A Magyar Országgyűlés 2019. november 19-én 119 igen, 40 nem és 25 tartózkodással elfogadta a szakképzést átalakító törvényt. Az új törvény alapjaiban változtatja meg a szakképzésben dolgozó pedagógusok, szakmai elméleti és gyakorlati tanárok státuszát, juttatásait, munkaviszonyát. Az összehasonlító elemzésben szeretném összehasonlítani a közoktatásban dolgozó pedagógusok és szakképzésben dolgozó pedagógusok, a törvény 2020 június 30-i hatálybalépése utáni státuszát.
A pedagógusok jogállását szabályzó jogszabályok
A dolgozat írásának pillanatában a közoktatásban és a szakoktatásban dolgozó pedagógusok jogállásáról a 2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet és a 326/2013 (VIII: 30.) Kormányrendelet rendelkezik. A törvény és a rendeletek több paragrafuson keresztül szabályozzák a pedagógusok jogállását, előmeneteli rendszerét, juttatásait, továbbképzési kötelezettségeit, munkaidejét és több a pedagógusok életét befolyásoló tényezőt. 2020. június 30-tól a szakképzésben dolgozó pedagógusok jogállását az új 2019. évi LXXX törvény a Szakképzésről és a 12/2020 (II.7) végrehajtási rendelete fogja szabályozni.
A pedagógusok jogállásának változása
A Szakképzési törvény és végrehajtási rendeletének idevonatkozó paragrafusainak életbelépése után a szakképzésben dolgozó pedagógusok elveszítik közalkalmazotti és pedagógus státuszukat. A jogszabály életbelépésének napjától, függetlenül attól, hogy közismeretei, vagy szakmai tárgyakat tanítanak, pedagógus megnevezés helyett oktató lesz a hivatalos megnevezésük. A közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnik, nem fog rájuk vonatkozni a közalkalmazotti törvény egyetlen paragrafusa sem. Onnantól kezdve a munkaviszonyukból adódó jogállásukat a Munka törvénykönyve és a Szakképzési törvény és végrehajtási rendelete fogja szabályozni. A köznevelésben dolgozó pedagógusok jogállása nem változik. Ők, mint eddig is közalkalmazottak maradnak. Az ő jogállásukat ugyanúgy, mint eddig a Köznevelési törvény és rendeletei szabályozzák. A közoktatásban dolgozó pedagógusok feletti munkáltatói jogokat a tankerületi központ vezetője az oktatók feletti munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója fogja gyakorolni. Nincs változás abban, hogy a szakképzésben dolgozó oktatók a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai maradnak.
Pedagógusok, oktatók alkalmazásának feltételei
Közoktatásban dolgozó pedagógusok alkalmazásának feltételei
A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott, a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel. Ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű legyen és cselekvőképes legyen.
A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.
A köznevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit a Nemzeti köznevelési törvény 3. melléklete szabályozza.
A szakképzésben dolgozó oktatók alkalmazásának feltételei
A szakképzésben dolgozó oktatók alkalmazásának feltételeit a Szakképzési törvény 47.§-a és végrehajtási rendeletének 134. §-a szabályozza. A közismereti oktatásban oktatott tantárgy oktatójának technikumban egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, szakképző iskolában legalább főiskolai szintű közismereti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel kell rendelkeznie.
Az ágazati alapoktatásban és a szakirányú oktatásban oktatott tantárgy oktatójának technikumban szakmai tanárképzésben szerzett mesterfokozattal vagy felsőfokú végzettséggel és az ágazatnak megfelelő szakképzettséggel, szakképző iskolában az ágazatnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és az ágazatnak megfelelő szakképesítéssel kell rendelkeznie.
A gyakorlati ismereteket oktató személynek legalább érettségi végzettséggel és az ágazatnak megfelelő szakképesítéssel kell rendelkeznie.
Az oktató a szakmai oktatás végzése során a tanulókkal, illetve a képzésben részt vevő személyekkel összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.
A pedagógus előmeneteli rendszer, kötelező továbbképzések
Magyarországon a pedagógus életpálya modell bevezetése óta a közoktatásban és a szakoktatásban dolgozó pedagógusok pályáját a pedagógus életpálya és minősítési rendszer határozza meg. A jogszabályi kereteit a Köznevelési törvény és a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet határozza meg. A pedagógus életpálya előmeneteli rendszerében a törvény az alábbi fokozatokat említi meg:
Gyakornok,
Pedagógus I.
Pedagógus II.
Mesterpedagógus
Kutatótanár
Az életpálya bevezetésekor az összes pedagógust, függetlenül a végzettségétől, pályán elöltött éveitől a törvény a pedagógus I. osztályba sorolta. Az egyes fokozatok közötti előrelépés felétele a pedagógus-minősítő eljárásban való részvétel és egyéb feltételek, amelyeket minden évben az oktatásért felelős miniszter határoz meg. A pályakezdő pedagógusokat a törvény gyakornok fokozatba sorolja be. A gyakornok fokozatba besorolt pedagógusoknak két az adott fokozatban eltöltött év után minősítő eljáráson kell részt venniük. A sikeres minősítő eljárás feltétele a pedagógus I. fokozatba való belépésnek. Sikertelen minősítővizsga esetén a pedagógus újabb két évre gyakornoki fokozatban marad. Az a pedagógus, aki pedagógus I. fokozatban hat évet eltöltött és az oktatásért felelős miniszter egyéb feltételeinek is megfelel, kérheti a pedagógus II. fokozatba történő minősítési eljárását. Ha a pedagógus kilenc évet eltöltött pedagógus I fokozatban, akkor kötelező minősítési eljárásban kell részt vennie. Sikeres minősítés esetén pedagógus II. fokozatba léphet. A pedagógus II. fokozatban lévő pedagógusok további minősítő eljárásokban vehetnek részt, amelynek célja a mesterpedagógus, vagy kutatótanár fokozat elérése.
A pedagógusok juttatásaira a pedagógus fokozatokban betöltött helyzetük nagymértékben hatással van.
A pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény az illetményalap Köznevelési törvény 7. melléklete tartalmazza.
A szakképzésben dolgozó oktatók garantált illetményét nem a köznevelési törvény idevonatkozó része szabályozza, így a pedagógus előmeneteli rendszer garantált illetményre vonatkozó rész sem fog rájuk vonatkozni. Az oktatóknak nem kell majd kötelező pedagógus fokozatba lépéssel összefüggő minősítési eljáráson kötelezően részt venniük. A Szakképzési törvény 127 § 5. bekezdésének előírásai alapján a pedagógus szakvizsgával rendelkező oktatók önszántukból részt vehetnek a minősítési eljárásokon, de az oktatói jogállásukra, munkaviszonyukra a pedagógus-minősítési rendszerben betöltött fokozatuk nincs hatással.
Az oktató minősítéséért, értékeléséért háromévente az intézmény vezetője a Szakképzésért felelős miniszter által kiadott szempontrendszer, módszertan alapján lesz a felelős.
Kötelező továbbképzések
A Köznevelési törvény előírásai szerint minden közoktatásban dolgozó pedagógusnak hétévenként legalább egy alkalommal továbbképzésen kell részt vennie. Megszüntethető – munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés a Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.
A szakképzésben dolgozó oktató négyévenként legalább hatvan óra továbbképzésben vesz részt. A szakirányú oktatásban oktatott tantárgy oktatójának továbbképzését elsősorban vállalati környezetben vagy képzőközpontban kell teljesíteni. Megszüntethető annak az oktatónak a jogviszonya, aki a továbbképzésen önhibájából nem vett részt vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen.
Munkaidő szabályozása
A köznevelési törvényben meghatározottak szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
A pedagógus a teljes munkaidejének ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el, amelybe bele kell számítani heti két-két óra időtartamban a pedagógus által ellátott osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá heti egy óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok időtartamát. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A 326/2013 (VIII. 30.) Kormányrendelet 17. §-ban meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a fentiek alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.
A szakképzésben dolgozó oktató feladatellátását a Szakképzési törvény végrehajtási rendelete 137. §-a alapján a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a tanévre vetített munkaidőkerete nyolcvan százalékát az igazgató által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni.
A kötött munkaidőkeret hetven százalékban, osztályfőnök esetében hatvanöt százalékban rendelhetők el kötelező foglalkozások, illetve a kötelező foglalkozásnak nem minősülő, a szakmai oktatással összefüggő egyéb feladatok. A munkaidő fennmaradó részében az oktató munkaideje beosztását vagy felhasználását önmaga határozza meg.
Az oktató havi tizenhat foglalkozásnál több eseti helyettesítésre nem kötelezhető. A be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot és a tartósan távollévő oktató helyettesítését az oktató külön megállapodással láthatja el.
Illetmény szabályozása
A pedagógus munkakörben dolgozók illetményének szabályozása az elemzési írásának időpontjában Nemzeti Köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei, illetve a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előírásai szerint történik. Részletes előírásokat a Köznevelési törvény 65.§-ban találunk. A pedagógusok alapilletményének megállapításánál három tényezőt vesznek figyelembe. A pedagógus pályán eltöltött idejét, a legmagasabb iskolai végzettségét, illetve a pedagógus életpálya fokozatba való besorolását. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján a pedagógus háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az Nemzeti Köznevelési törvény 7. melléklete állapítja meg.
A megállapított százalékos illetményalapot a költségvetés által minden évben meghatározott vetítési alaphoz kell viszonyítani.
A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
A szakképzésben, oktatói munkakörben dolgozók illetményének alakulása a Szakképzési törvény 2020.07.01-i hatálybalépésétől:
A törvény az illetmény meghatározásának szempontjait szűkszavúan szabályozza.
A Szakképzési törvény 42.§ előírásai szerint a szakképző intézmény alkalmazottja a munkaszerződésében meghatározott mértékű munkabérre jogosult. A munkabért úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a hasonló munkakört betöltők által elérhető havi jövedelemhez, továbbá legyen tekintettel a szakképző intézmény alkalmazottjának a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonya időtartamára.
A 2. bekezdés előírásai alapján a szakképző intézmény alkalmazottja az általa időszakosan vagy nem rendszeresen ellátott feladatra tekintettel a többletfeladat ellátásának időtartamára havonként járó többletjuttatásra jogosult.
A Szakképzési törvény átmeneti rendelkezései között a 127. § 5. bekezdés rendelkezik a szakgimnáziumban, szakközépiskolában dolgozó oktató jogállásváltozásáról, mely ismerteti az oktató illetményének megállapításához szükséges szabályozást. Az alkalmazott a Szakképzési törvénynek megfelelő jogállásváltozását, munkabérének megállapítását 2020. június 30-áig, 2020. július 1-jei határnappal kell végrehajtani úgy, hogy a munkabért nem lehet alacsonyabban megállapítani az alkalmazott 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetményének számtani közepénél. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó közalkalmazott jogállásváltozására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A-25/C. §-t kell alkalmazni. Nem jogosult végkielégítésre a jogállásváltozásra tekintettel az, akinek közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakul át, továbbá az, aki további foglalkoztatásához nem járul hozzá és a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő hatvan napon belül nevelési-oktatási intézménnyel vagy szakképző intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít.
A szakképzési rendszer változását kezdeményező és irányító kormányzati szervek kommunikációjában, illetve a témával foglalkozó médiában megjelenő hírekben rendre megjelenik a szakképzésben oktatók nagyarányú, átlagosan 30 %-os illetményemelésének a képe. A Szakképzési törvény és végrehajtási rendeletének tanulmányozása során én nem találtam említést a fent említett illetményemelés finanszírozására, törvényi szabályozására.
Egyéb, az oktatókat megillető kedvezmények
A szakképző intézmény alkalmazottjának minden naptári évben évi húsz munkanap pótszabadság jár, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltatói jogkör gyakorlója az oktatói tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.
A Szakképzési törvény 47. § 5. bekezdés szerint az oktató pedagógusigazolványra jogosult.
Jogszabályok
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről
12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról
készítette: NÁGL PÉTER / Közoktatásvezető