Jövő júliustól a szakképzésben oktatók nem a közalkalmazotti törvény hatálya alá, hanem a munka törvénykönyve hatálya alá fognak tartozni. A 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete – írja a közleményében a minisztérium.
A törvényjavaslat a Szakképzés 4.0 stratégiában meghatározott célok jogszabályi alapjait teremti meg. A hazai szakképzést osztrák minta alapján erősítjük meg, egyszerűbb, átláthatóbb, gyakorlatorientáltabb lesz a szakképzés. A törvényjavaslat benyújtását egyéves egyeztetés-sorozat előzte meg a gazdasági szereplők, szakképzési intézményfenntartók, érdekképviseleti szervek képviselőivel a Szakképzési Innovációs Tanács és az ágazati készségtanácsok keretében – írja a minisztérium közleményében. Hozzáteszik: az innovációs minisztérium ezután is folytatja a párbeszédet az érdekeltekkel.
A javaslat szerint a 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. A technikum a minőségi szakmai oktatás helyszíne. Az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás.
A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, mivel a szakmai vizsga – emelt szintű vizsgaként – beszámít az érettségi tantárgyai közé. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít. Az itt végzettek jelentős előnyt élveznek majd a felsőoktatási felvételik, a szakirányú továbbtanulás során.
A szakképző iskola hároméves, itt képezzük a szakmák mestereit. Az ágazati ismereteket adó első év után történik a szakmaválasztás. Az ezt követő két évben duális képzés formájában, elsősorban vállalatoknál, vállalkozóknál lehet elsajátítani a szakmai ismereteket. A két rendszer egymásra épül majd, ezzel biztosítva az egész életen át tartó tanulás lehetőségét – írják.
A szakképző iskola és a technikum is ágazati alapoktatással indul, így ha egy diák meggondolja magát, válthat a két iskolatípus között – emelik ki. Az iskolarendszeren belül megszerezhető alapszakmák rugalmasabb, rövidebb képzési idő alatt a felnőttek számára is elérhetőek lesznek. Két alapszakma megszerzése – akár felnőttkorban is – változatlanul ingyenes lesz.
A minden szakképzési területet, több mint 32 ezer pedagógust és óraadó tanárt érintő béremelésre a költségvetés éves szinten mintegy 35 milliárd forint forrást biztosít. A rugalmasabb alkalmazási feltételek és a magasabb bérezés érdekében a javaslat szerint a szakképzésben oktatók nem a túlságosan merev bértáblával járó közalkalmazotti törvény hatálya alá, hanem a munka törvénykönyv hatálya alá fognak tartozni.
Ösztöndíj is lesz
A szakképzésben résztvevő fiatalokat általános szakképzési ösztöndíjakkal fogjuk segíteni. Az új ösztöndíjrendszer szerint a nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján részesülnek ösztöndíjban, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Évente kétezer tehetséges tanuló hátrányos helyzetére és jó tanulmányi eredményére tekintettel külön támogatásra is jogosult lesz az Apáczai ösztöndíj keretén belül. A béremelés és az ösztöndíjrendszer részleteit a törvény elfogadása után dolgozzuk ki – írja a minisztérium.
Az új szakképzési törvény a tervek szerint januártól lép hatályba, és a 2020/2021-es tanévben belépő diákokra vonatkozik majd először – teszik hozzá.
Forrás: eduline.hu